Mi vezet a drogok dohányzásához

A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében

Ákos A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében [1] Magyarországon az eddig végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a középiskolások kábítószer-fogyasztása a kilencvenes évek első felétől kezdődően — még ha csak a kipróbálás és az alkalmi fogyasztás szintjén is — elterjedt az egész ország területén. Ennek okait, lehetséges hatótényezőit világítja meg a tanulmány egy vizsgálat alapján, mely specifikusan a debreceni középiskolások kábítószer-fogyasztási szokásait, a kábítószer kipróbálására hajlamosító pszichológiai és demográfiai tényezőket, beállítottságot és pszichológiai vonásokat tárta fel.

A vizsgálat fős középiskolás és büntetés-végrehajtási intézeti fiatal részvételével történt. Az eredmények számos új, az eddigi vizsgálatokban még nem vagy kevésbé kutatott tényezőkre, illetve kapcsolódó hatófaktorokra világítanak rá. A növekedés két és félszeres a vizsgált időszakban. Minden vizsgált évben a leggyakrabban használt tiltott mi vezet a drogok dohányzásához a marihuána volt, de jelentős emelkedés tapasztalható az LSD és más hallucinogének, az amfetaminok és az Extasy elterjedtségében is.

A tiltott szerek fogyasztása elsősorban a szakmunkásképző intézmények tanulóira jellemző, őket követik a szakiskolások, a szakközépiskolások, végül pedig a gimnazisták. Az alacsonyabb iskolai végzettségű apák gyermekei valamivel magasabb arányban használtak tiltott szereket ebben a középiskolás körben.

  • A heroinhasználat jellegzetes tárgyai: fecskendő, égetett kanál, üvegzáró kupak, borotva, vatta, szemcseppentő, pipa.
  • A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár
  • Nasivin baby orrcsepp
  • Hallucinogének LSD és varázsgombák Dohányzás Az amerikai kontinensről származó évezredes szokás az elmúlt évben terjedt el a világon.
  • Abbahagytam a dohányzást gyakrabban wc bemenek
  • A hatékony dohányzás-gyógyító vélemény fórum
  • Dohányzás egy álomban a leszokók számára

A tiltott szereket fogyasztók és nem fogyasztók között azonban nem a családi és még csak nem is az iskolai változók szerint lehet különbséget tenni, hanem az életmódjellemzők tekintetében elsősorban a szabadidős szokások vonatkozásában. A kábítószer-használat társadalmi megítélésének feltérképezését célzó, ben 23 miskolci középiskolában végzett vizsgálat szerint a tanárok főként családi, illetve egészségügyi problémának tekintették a középiskolások kábítószer-fogyasztását Domokos—Kulcsár A diákok szerint a tanárok sem tűntek eléggé bizalomkeltőnek ahhoz, hogy kábítószeres problémájukkal hozzájuk forduljanak.

Inkább az informális csatornákat preferálták baráti kör, osztálytársakmég kábítószeres társuk problémájával is mi vezet a drogok dohányzásához egytizedük fordulna a tanárokhoz. Úgy tűnik, ez a fajta bizalmatlanság tehát kölcsönös, a diákok nem szívesen fordulnának oktatóikhoz, a tanárok nem érzik úgy, hogy az ő feladatuk lenne a kábítószeres problémákkal kapcsolatos kérdések megoldása.

Abban azonban biztosan mindannyian egyetértünk, hogy esélyt kell teremtenünk arra, hogy a diákok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására.

A kimutatások főleg a budapesti diákok drogfogyasztási szokásairól adnak részletes képet: Budapesten az és közti időszakban az országos átlagnál jelentősen nagyobb mértékben, mintegy másfélszeresére növekedett a drogfogyasztás, és ebben az időszakban valamennyi tiltott szer életprevalencia-értéke is növekedett. Az iskolai drogstratégia A modern társadalmakban felértékelődik az intézményes nevelés felelőssége.

A megváltozott társadalmi viszonyok következtében a szociális szféra mi vezet a drogok dohányzásához megnőtt és feladatai kibővültek. A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, mert egyrészt a szülőknek a szükségesnél kevesebb idejük jut a gyermekükre, másrészt maguknak a szülőknek is problémát okoz a jelenlegi feladatuknak való megfelelés.

A Kendermag Egyesület demonstrációja

Különösen a kábítószer-problémára igaz ez, mert most olyan generáció nő fel, amely családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat.

A szülők pedig nem tudják, milyen tulajdonságokat, tényezőket kell erősíteniük gyermekükben a megelőzés érdekében. Ez nehéz és olykor konfliktusokkal teli folyamat, mert az iskola szembekerülhet ellentétes hatásokkal is Sipos Kábítószer-fogyasztás a büntetés-végrehajtási intézetekben A büntetés-végrehajtási intézetekben végzett felmérés szerint a tiltott mi vezet a drogok dohányzásához használata az elítéltek között magasabb, mint a normál populációban.

Az is kiderült, hogy a magyarországi börtönökben — különböző mértékben ugyan — a legtöbb tiltott szer hozzáférhető, és fogyasztásuk is jelen van az elítéltek között.

Külföldi felmérésekből tudjuk, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteken belüli kábítószer-használat megakadályozása barátok dohányoznak, és kiléptem nem lehetséges, sőt a börtönnépesség az intravénás droghasználat és az ahhoz kapcsolódó fertőző betegségek pl.

AIDS tekintetében rizikócsoportot jelent. Ma Magyarországon a büntetés-végrehajtás intézményeiben speciális, kábítószer-használókat kezelő-rehabilitáló programokra ezért fokozottan szükség van.

  1. Abbahagytam a dohányzást, hogyan tartózkodom
  2. Legális és illegális drogok: Melyek a veszélyesebbek?
  3. A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár
  4. Szám-Lap – A szenvedélybetegségek világa
  5. A Kendermag Egyesület demonstrációja

A kábítószer-fogyasztás hátterében álló okok Igen nehéz annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miért is fordulnak a kábítószerhez a középiskolás korú fiatalok.

Minden szakirodalom érinti a tipikus okokat, illetve irányzattól, beállítódástól függően egyesek más-más okokat is megjelölnek. Az eddigi vizsgálatokban a középiskolás fiatalok az alábbi okokat jelölték meg: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, mi vezet a drogok dohányzásához felnőttektől, a valóságtól történő eltávolodás, menekülés a családi, iskolai problémák, megoldatlan konfliktusok elől, kortársak, barátok rábeszélése szociális befolyásolásunalom, önbizalom hiányának pótlása dohányzás feszült fejfájással, új közösségbe történő bekerülés érdekében.

A kortárscsoport és a baráti környezet fontos befolyásoló erőként szerepel a kábítószer-fogyasztás kialakulásában Kandel Az osztálytársak, a lakókörnyezeti barátok szociális befolyásoló ereje az életkor előrehaladtával egyre növekszik. A felnőttektől elhatárolódó fiatalok csoportjához deviáló, kábítószer-fogyasztó való milyen ortodox ünnep a leszokásról? nagyon erős motiváció a dohányzás, az alkoholizálás, később a kábítószerek kipróbálásában, majd rendszeres fogyasztásában.

A csoporthoz mi vezet a drogok dohányzásához nemcsak szociális igény, hanem egyfajta kíváncsiság is, élménykeresést kielégítő lehetőség. A fiatalok különleges várakozást fogalmaznak meg csoportjaikkal szemben, egyfajta beteljesülési színtérként észlelik. A kábítószeres csoportokat pedig egyfajta misztikum, különleges romantika veszi körül, ami vonzóvá teszi az odatartozás lehetőségét, azt a hamis illúziót keltve, hogy ott vele csak pozitív dolog történhet, és a társak neki csak jót akarnak a mostoha felnőttvilággal ellentétben.

Furcsa és szélsőséges világnézeti formák is teret nyerhetnek ezekben a csoportokban, amelyekre a fiatal fel sem figyel, illetve az elhatárolódás velejárójának tartja. Különösen nehéz azokban az esetekben, amikor ezek a szubkultúra-specifikus nézetek valami hiányt pótolnak, a valakihez tartozás vagy a társas támogatás szükségleteit elégítik ki. Ezekben az esetekben nagyon erős a kortárs csoport befolyásoló ereje, és a nemet mondás hiánya miatt a diák könnyen válik elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy jelentős presztízsveszteséget nem vállalja.

mi vezet a drogok dohányzásához

Ezért kiemelt jelentőségű, hogy a serdülőket megtanítsuk korosztály-specifikusan mi vezet a drogok dohányzásához mondani a kihívásokra, elviselve a rendkívül erős csoportnyomást is Sipos A saját csoport tagjainak szerepe az esetlegesen igényként fellépő társas támogatás jelenségében is felmerül, mely szerint kritikus és problémás helyzetekben a másokkal való kapcsolat, a másoktól kapott támasz meghatározhatja, sőt javíthatja mind testi, mind lelki egészségünket. A társas támogatás lehetőséget nyújt a kábítószeres problémákkal kapcsolatos segítségkérésre is.

A segítségnyújtás kérése, illetve az öröm megosztása másokkal feszült helyzetben érzelmi támaszt nyújthat. Vitathatatlan, hogy a kielégítő és jó minőségű kommunikáció hiánya súlyos következményekkel járhat pszichés jóllétünkre, és depresszióhoz vezető krónikus magányt, alkoholizmust és kábítószer-függőséget okozhat Brook—Whiteman—Gordon—Cohen Az érzelmi támogatás nagy segítséget jelenthet beteg, illetve stressztől szenvedő embereknek, de minden ember lelkileg és testileg is sokkal jobb állapotba kerülhet, ha társaitól támogatást kap.

A probléma többek között a kábítószerezés azonban ott bukkanhat fel, ahol a támaszra szoruló személy vagy nem kér segítséget a környezetétől, vagy nincsenek olyanok körülötte, akik hajlandók mi vezet a drogok dohányzásához támogatni. Ez a fajta érzelmi elszigetelődés, magány nemcsak átmeneti zavart okozhat, hanem személyiségfejlődési problémákat is, amelyek kiváltó okai lehetnek a kábítószer felé fordulásnak Block—Keyes Bácskai és Gerevich  szerint a kábítószer-használat hátterében álló okok szerint két lehetséges kategóriát különböztethetünk meg: az első kategóriába az újdonságra vágyó kipróbálók tartoznak, akik elsősorban az újfajta, extrém élményeket keresik.

Drogok és drogfogyasztás

A második kategóriába tartozók azért használnak kábítószereket, hogy különböző élethelyzeti problémáikra, érzelmi állapotaikra valamilyen gyógyírt találjanak. A kábítószerezés szociálpszichológiai magyarázata A kábítószer-fogyasztás szociálpszichológiai hátterét, vagyis a társas térben, valamilyen közösségben, csoportban megjelenő, kábítószer-fogyasztásra vagy éppen a kábítószerezés elkerülésére hajlamosító hatótényezőket legjobban a tervezett viselkedés modellje  Ajzen—Fischbein világítja meg.

Elméletük központi gondolata az az elképzelés, hogy a viselkedés irányítására, a kábítószerező viselkedésre az attitűdök és társas normák mellett más tényezők is hatnak. Az attitűdök önmagukban persze gyenge viselkedés-előrejelzők, mi vezet a drogok dohányzásához a helyzetből adódó tényezők, kényszerítő erők olyan erősek, hogy az egyedi viselkedésre nincs lehetőség.

Ezek a helyzeti tényezők a szociális normáknak kedveznek, általában az adott helyzetben jelen lévő speciális normákat követik a fiatalok, ha azt érzik, hogy a társak által helyesnek vélt viselkedést kell megtenniük.

Emellett ez az elmélet abból a saját tapasztalatból is jól ismert feltételezésből indul ki, hogy az emberek hajlamosak szándékaikkal összhangban cselekedni. A szándék meghatározó az adott viselkedés teljesítésében vagy éppen nem teljesítésében.

A szándék három tényező függvénye: a viselkedéssel kapcsolatos attitűdök, a viselkedés szempontjából jelentős társas normák, valamint a cselekvés feletti kontroll észlelése. A viselkedés első fő meghatározója egy viselkedés teljesítésének a személy részéről történő pozitív vagy éppen negatív értékelése, vagyis a viselkedésre vonatkozó attitűd.

Léteznek-e ártalmatlan drogok?

A viselkedés második meghatározója, mi vezet a drogok dohányzásához norma arra vonatkozik, hogy a személy hogyan ítéli meg, hogy a számára fontos társak mennyire várják el tőle, hogy a szóban forgó viselkedést megvalósítsa. A társas normát két tényező befolyásolja: 1 a normatív hiedelmek, vagyis mi az a cselekvés pontosan, melynek megtételét az egyén számára fontos társak elvárják; 2 az egyén motivációja arra, hogy teljesítse ezeket a társaktól érkező elvárásokat.

A kontroll fogalmát leginkább a szándékolt viselkedéssel kapcsolatos lehetséges események feletti szabályozási, befolyásolási lehetőségként lehet leírni, illetve ezt a kontrollérzést befolyásoló, akadályozó esetleges események erősségének megítélésével jellemezhetjük. Vegyük sorjában ezeket mi vezet a drogok dohányzásához tényezőket a kábítószer-fogyasztás példáján keresztül!

Ha egy diák még nem próbált kábítószert, és úgy véli, hogy a kábítószerezés megrövidíti az életét, rossz érzéseket és élményeket fog átélni, ha kábítószert használ, és eddig is ellenállt annak, hogy kipróbálja, akkor a kábítószerezéssel kapcsolatos attitűdje valószínűleg negatív lesz.

Legális és illegális drogok: Melyek a veszélyesebbek?

Ebben az esetben a társas normák hatása abból áll, hogy ezt a diákot érdekli, hogy számára fontos mi vezet a drogok dohányzásához például a barátai elvárják-e tőle, hogy kipróbálja a kábítószert, illetve ők kábítószereznek-e.

Ha például diákunk tudja, hogy minden barátja kábítószerezik, úgy észleli, hogy a társas normák támogatják a kábítószerezést. Továbbá a viselkedés felett észlelt kontroll vonatkozásában a diák csak akkor fog kábítószerhez nyúlni, ha egyrészt úgy érzékeli, hogy megteheti, vagyis nem jár szankcióval büntetés, törvények visszatartó szerepe a viselkedés, másrészt úgy érzi, hogy ellenőrzése alatt tudja tartani a helyzetet, vagyis bármikor abbahagyhatja a kábítószerezést, amikor csak akarja. Végül a kontrollhoz szükséges, hogy a diáknak legyen lehetősége a kábítószerezésre, ezen a rendelkezésére álló szabadidő eltöltésének módját, illetve a kábítószer beszerzésének lehetőségét értjük.

A diákok alkohol- és kábítószer-fogyasztási szándékait erősen befolyásolják az alkoholhoz, a marihuánához és a kemény drogokhoz kapcsolódó attitűdjeik és észlelt társas normáik. Ha a diákok azonban úgy gondolták, hogy a kábítószer kipróbálása mi vezet a drogok dohányzásához hozzászokáshoz, kábítószer-függőséghez vezet, akkor az attitűdöknek és társas normáknak csökkent a hatása Bentler—Speckart A kontroll büntetőjogi vetületét a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos jogi kérdéseken, a jogértelmezés alapelvein és az ítélkezési gyakorlat áttekintésén keresztül érthetjük meg leginkább.

A szabadidő eltöltésének az elérhetőségben játszott szerepét vizsgálatunk eredményeinek bemutatásakor mi vezet a drogok dohányzásához, ott határozzuk meg a szabadidős tevékenységek válfajait és a kábítószer-fogyasztásban betöltött szerepüket.

Legális és illegális drogok: Melyek a veszélyesebbek?

Kérdőíves megkérdezés során feltérképeztük középiskolás tanuló és intézeti fiatal pszichológiai viszonyulását, attitűdjeit a kábítószer-fogyasztással kapcsolatosan. Vizsgáltuk az énideál és a kábítószerfüggőkről kialakított kép összefüggését, a kommunikáció és a segítségnyújtás szerepét a kábítószer-fogyasztásban, a felelősség kérdését, a szociális attitűdök és a környezet befolyásoló szerepét, a törvények visszatartó erejét, a betegségtudatot és a demográfiai kérdéseket. A javító-nevelő intézeti fiatalok a kábítószerezés szempontjából fokozottan veszélyeztetett és külön vizsgálandó célcsoportokat alkottak, esetükben a mi vezet a drogok dohányzásához mellett az általuk elkövetett bűncselekmény és a kábítószerezés esetleges összefüggéseit és háttértényezőit vizsgáltuk.

Legális és illegális drogok: Melyek a veszélyesebbek?

A felmérésben lány és fiú vett részt. A kérdőív kitöltése önkéntes volt, és név nélkül történt. A kérdőíveket az osztályfőnöki órán, egy kábítószer-prevenciós előadás előtt negyed- és ötödéves jogászhallgatók töltették ki a diákokkal 14 debreceni középiskolában.

dohányos testét minden nap fáj a máj a dohányzás miatt

Az intézeti fiatalok személyes interjú keretében töltötték ki a kérdőíveket. A prevencióhoz kapcsolódóan pszichológiai feltáró kérdőíves vizsgálatot folytattunk, melynek az volt a célja, hogy minél többet megtudjunk a fiatalok kábítószer-fogyasztási szokásairól és az esetleges fogyasztás okairól. Irányított kérdéseinkkel a hallgatók szubjektív véleményeit, ítéleteit vizsgáltuk és hasonlítottuk össze több hogyan lehet leszokni a dohányzásról 10 okból elemzések során a fiatalok demográfiai változói intézményi és a szociokulturális változóka hozzáállás észlelt jellemvonások, társas támasza társadalmi normák, elvárások felelősség, törvények és az elérhetőség szerepének témaköreiben szabadidős tevékenységek.

mi vezet a drogok dohányzásához hogyan hagyta abba a kurva a dohányzást?

A válaszokat a témaköröknek megfelelően csoportonkénti összehasonlításban pl. A kérdőívek felépítésében elsőként a szociális orientációval, a fiatal társas kapcsolataival összefüggő kérdéseket tettük fel, melyeket a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kérdésekkel folytattunk.

Módosítva: A drog "drug" — angol eredeti jelentése szerint olyan vegyületek gyűjtőneve, melyeket a szervezetbe juttatva megváltoztatják az egyén testi, lelki és értelmi funkcióit. A "drug" eredeti jelentésébe tehát az orvos által felírt gyógyszerek is beletartoznak. Amíg pl. A drog szó magyar köznyelvi értelmezése ettől eltér.

Demográfiai kérdések háttérváltozóként, összehasonlítási alapként jelentkeztek elemzéseink során. Eredmények A diákok énideájának és a kábítószer-fogyasztókról kialakított elképzeléseinek összehasonlítása mint általános attitűdvizsgálat Abból a feltevésből indultunk ki, hogy a diákok legjobb barátjukról mi vezet a drogok dohányzásához a kábítószer-fogyasztókról kialakított elképzelései alapján következtethetünk a kábítószer-fogyasztás iránti pozitív vagy negatív viszonyulásukra Huba—Bentler Azt feltételeztük, hogy a fiatalok nagyon könnyen azonosulnak az adott szubkulturális csoporttal, ha a kábítószert már kipróbálták.

A hosszú élet titkai

Erre azok a kutatási eredmények engednek következtetni, hogy a kábítószert használók nem jellemzik negatívan a kábítószeres személyt, mint ahogyan a kognitív disszonancia elméletére utalva Festingernem szívesen tekintünk károsnak olyan dolgokat, melyeket mi is nap mint nap megteszünk. Ennek vizsgálatára nyitott kérdéseket tettünk fel egy legjobb barátra és egy kábítószerfüggőre vonatkozóan, és kértük, hogy jellemezzék is őket.

mi vezet a drogok dohányzásához dohányzásgátló mágnesek, akik megpróbálták

Egy-két szóval jellemezd a legjobb barátodat:. Egy-két szóval jellemezz egy kábítószerfüggőt:. A nyitott kérdésekre adott válaszokat tartalomelemzésnek vetettük alá, hogy megállapíthassuk, mely pontokon térnek el, illetve mely személyiségkategóriában egyeznek a diákok elképzelései legjobb barátjukról és egy kábítószerfüggőről.

miért fáj a lábak a dohányzás után?

Összehasonlítva a legjobb barát és a kábítószerfüggőre vonatkozó jellemzéseiket, megállapítható, hogy milyen mértékű az eltérés, illetve az egyezés a célcsoportok fiúk és lányok, kábítószert már kipróbált és még nem kipróbált fiatalok, középiskolás és intézetes fiatalok által használt jellemzési kategóriák összetétele és aránya között.

Ezeket a dimenziókat találták az önjellemzésekben, a természetes nyelvek szótári elemzése során, kérdőíves vizsgálatokban; gyerekeknél, felnőtteknél, egyetemi hallgatóknál, nőknél és férfiaknál; angol, német, holland, japán és magyar mintáknál John ; Kun Ennek alapján indirekt módon megállapíthattuk, hogy a középiskolások almintái pl.

Az alábbiakban az ötfaktoros személyiségmodellben jellemzően a fiatalok által adott válaszokra láthatunk példákat. Külső tulajdonságok.

  • OTSZ Online - Léteznek-e ártalmatlan drogok?
  • Szám-Lap – A szenvedélybetegségek világa
  • OTSZ Online - Léteznek-e ártalmatlan drogok?
  • Megosztás A Vörösmarty téren egyszerre tüntettek a marihuána fogyasztásának büntetése ellen tiltakozók, és a drogfogyasztást ellenzők.

Olvassa el is