Ha abbahagyja a dohányzást, lefogy vagy fogy. Nem szabad fogságba esnem

Mi történik, ha leáll a piával?

A magatartás tanuláselméleti megközelítése. Szokások, attitűdök és azok módosítási lefogy vagy fogy. A változások különösen szembeötlőek, ha összehasonlítjuk a század elején és végén jellemző leggyakoribb halálokokat.

Míg száz évvel ezelőtt az akut, fertőző megbetegedések jelentették a legnagyobb kihívást, napjainkban a halálozás többnyire krónikus betegségekkel függ össze. A krónikus betegségek például a kardiovaszkuláris betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség fokozatosan, évek-évtizedek alatt, számos kockázati tényező közrehatásával alakulnak ki. Ezen kockázati tényezők között az életmóddal, egészségmagatartással összefüggők is szerepelnek: például a dohányzás, a mozgásszegénység és az egészségtelen táplálkozás.

A kockázati magatartásformák kialakulásának megelőzését és megváltoztatásának intervenciós lehetőségeit, az életmód-változtatás modelljeit a gyakorló orvosnak is ismernie kell, hogy hozzájárulhasson betegei egészségtudatosságának növeléséhez, és segíthessen az egészségkárosító magatartásmódok csökkentésében, megszüntetésében. A medicina elméleti fejlődését Ha abbahagyja a dohányzást elmúlt évtizedekben jelentősen meghatározta a WHO os egészségdefiníciója, amely az egészséget és a betegséget már nem egymást kizáró állapotoknak, hanem folyamatos átmenetnek tekintette, amely szubjektív Ha abbahagyja a dohányzást is jellemezhető.

Ez a fejlődés alapozta meg az egészségpszichológia tudományának megjelenését is az as években.

  1. Mi történik, ha leáll a piával?
  2. Belföld: Nem szabad fogságba esnem - vargener.hu
  3. Azok számára, akik szeretnék leszokni a dohányzásról

Az egészség megőrzésének, ösztönzésének és az egészségkárosodás megelőzésének kérdéseivel több tudomány is foglalkozik. Ezek között az egyik az egészségpszichológia, mely több diszciplína megközelítését — például a lefogy vagy fogy orvoslásét — is integrálja.

Az egészségpszichológia modelljei hangsúlyosan támaszkodnak a magatartás kognitív-tanuláselméleti megközelítésére. A tanuláselmélet a viselkedésmódosítás elősegítésére — a nem kívánatos viselkedés megszüntetésére illetve a kívánatos viselkedés kialakítására — törekszik. A kognitív modellek a viselkedés hátterében álló gondolatok, meggyőződések, értelmezési módok feltárása és adaptív irányba történő módosítása révén kívánják a magatartást módosítani. A kedvezőbb egészségmagatartás elősegítésére irányuló intervenciók ugyanakkor csak a támogató orvos-beteg kapcsolatba ágyazva hatékonyak.

A betegségek változásával az azokhoz történő társadalmi viszonyulásban is hangsúlyeltolódásokat tapasztalhatunk: változik a beteg- és az orvosszerep, a gyógyító kapcsolatok jellege. A klasszikus orvoslás az egészséget és a betegséget egymást kizáró kategóriáknak tekintette, s ezzel az orvos és a beteg között egy hatalmi egyenlőtlenséget is meghatározott. Ma már az egészség és a betegségek tekintetében a páciensek lefogy vagy fogy tájékozottabbak, s egyre inkább szeretnének szót kapni a gyógyításukkal kapcsolatos döntésekben, ezért a domináns, aktív orvosszerep illetve az alárendelődő, passzív betegszerep a krónikus betegségek kezelése során nem célravezető.

A hagyományos lefogy vagy fogy egyik negatívuma az egészségért és betegségért történő felelősség egyoldalú meghatározása — a felelősség általában a betegről a szakemberre hárul. Ennek egyik következménye, hogy többnyire nagyobb teret kap a betegségek kezelése, mint az egészség ösztönzése és a betegségek megelőzése. A krónikus betegségek gyakoriságából és a medicina megváltozott társadalmi kontextusából következően, korszerű terápiás megközelítésben a betegeket — szubjektív látásmódjukat és elvárásaikat is figyelembe véve — a gyógyítás felelősségteljes résztvevőinek kell tekintenünk.

Az egészségmagatartás megváltoztatása Az egészségi kockázatot jelentő magatartásformák megváltoztatásának számos pozitív hatását igazolták a több évtizedes kiterjedt kutatások. Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban például a férfiak körében jelentősen csökkent a tüdőrák gyakorisága, ami visszavezethető a dohányzást visszaszorító egészségfejlesztő és betegségmegelőző programok hatására. Összességében elmondható, hogy az egészségmagatartás megváltoztatására irányuló intervenciók csökkentik az életmóddal összefüggő halálozást, növelik a várható életkort, és —krónikus betegségek esetében — növelik a szövődménymentes életévek számát.

Egészségmagatartás alatt azon viselkedésformákat értjük, melyek célja az egészség fejlesztése és fenntartása. Jellemzően automatikus, rögzült magatartásmintákat jelent, mint például a biztonsági öv használata vagy a fogmosás.

A májunk csak nyer

Mivel tartós, stabil viselkedésformákat jelent, gyakran nevezik egészséggel kapcsolatos szokásoknak health habits is. Az Ha abbahagyja a dohányzást összefüggő magatartásmódok — például a táplálkozási szokások — többnyire koragyerekkorban alakulnak ki, és már éves kor körül rögzülnek.

Ha abbahagyja a dohányzást, lefogy vagy fogy

Mivel mélyen gyökereznek, alapvetően nehezen megváltoztathatók, tudatosan nehezen kontrollálhatók. További problémát jelent, hogy a kockázati magatartásformákkal összefüggő károsodás fokozatosan alakul ki, a negatív következmények sokáig nem egyértelműek. Az egészségtelen szokások rövid távon gyakran örömteliek, hosszú távon pedig függőségek kialakulásához vezethetnek. A magatartást többnyire erőteljesebben befolyásolják annak rövidtávú, közvetlenül megtapasztalható következményei.

A várható negatív következmények tudatosítását nehezíti továbbá az életmódból adódó kockázatokkal Ha abbahagyja a dohányzást gyakori megalapozatlan optimizmus; az érintettek lényegesen alábecsülik a különböző megbetegedések kialakulásának személyes kockázatát szorító mellkasi fájdalom támogat a racionalizáló hárítás lehetősége, hogy a kockázatok nem egyénekre, hanem csoportokra vonatkoznak.

Szinte minden dohányzó ember tisztában van a dohányzás egészségi kockázataival. A kognitív szintű belátás és a tovább folytatott kockázatot jelentő viselkedés ellentmondására jól Ha abbahagyja a dohányzást a kognitív disszonancia elmélete.

A májunk csak nyer

Az ellentmondásokkal történő durva konfrontáció ugyanakkor nem ösztönzi a reálisabb attitűdök kialakulását, mivel a viselkedés racionalizálása éppen az ellentmondásokból adódó feszültség enyhítését szolgálja. Az egészségmagatartással kapcsolatos további gyakori és jellegzetes megnyilvánulás, hogy a beteg ellenállást mutat a változással szemben.

A pszichológia az egyén szabad döntésében való korlátozására, a kényszerítési próbálkozásokra adott válaszát reaktanciaként — reaktív ellenállásként — írja le. Az egészségkockázatot jelentő szokások megváltoztatása szempontjából problémás lehet, ha a segítő szakember egyfajta tekintély-szerepet vesz fel, melyben másoknak előírhatja, hogyan kell helyesen élni. Az elmúlt lefogy vagy fogy egészségpszichológiai kutatásai és elméleti fejlődése azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a káros szokások megváltoztatása eredményesebb, ha a kérdésben az érintettek saját maguk, külső presszió nélkül dönthetnek.

Az egészségmagatartás modelljei Az egészségmagatartás kognitív modelljei az egészségmagatartást befolyásoló meggyőződések és normák rendszerének feltárására törekednek.

Ha abbahagyja a dohányzást, lefogy vagy fogy milyen hirtelen lehet abbahagyni a dohányzást

Végső soron arra keresik a választ, hogyan lefogy vagy fogy az emberek egészségük megőrzésére és az egészségükre kockázatos magatartásformák megváltoztatására. Az egészségpszichológiában több modellt is kidolgoztak az egészségmagatartás leírására, előrejelzésére és befolyásolásának megtervezésére.

Az elméletek leginkább abban különböznek egymástól, hogy mely tényezők hatását feltételezik az egészségmagatartás hátterében.

Egy videó, amely segít leszokni a dohányzásról

Az elméletek egy része ún. A stádium-modellek viszont azt feltételezik, hogy az egyén az adott egészséges magatartás kialakítása során — motivációjának mértékétől függően — több, egymástól jól elkülöníthető stádiumon megy keresztül.

A modellek különbségének az a gyakorlati jelentősége, hogy a folyamatos modellek alapján kidolgozott programok az egészségmagatartást befolyásoló tényezők ösztönzésével az egészséges viselkedésforma Ha abbahagyja a dohányzást egyre valószínűbbé teszik.

A stádium-modellek ezzel ellentétben azt feltételezik, hogy az egészséges magatartás kialakulásának támogatására a motiváció szintjétől függően különböző intervenciókat kell alkalmaznunk. Először a legfontosabb folyamatos modelleket ismertetjük. Az egészséggel kapcsolatos meggyőződés modellje Health Belief Model az egészségmagatartás leírásának klasszikus elképzelése, mely abból indul ki, hogy az adott viselkedésforma, pl.

A Health Belief Model-t számos vizsgálatban használták lefogy vagy fogy különböző egészséggel kapcsolatos magatartásformák előrejelzésére. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a modellben meghatározott tényezők alapján csekély mértékben jósolható be az adott viselkedés; leginkább azért, mert az adott betegséggel kapcsolatos attitűdök nem jó előrejelzői a tényleges magatartásnak.

Az egészséggel Ha abbahagyja a dohányzást betegséggel kapcsolatos meggyőződéseknek akkor van hatásuk, ha ezzel együtt a kívánatos viselkedés motivációja is megerősödik. Az egészséggel kapcsolatos meggyőződés modelljének gyakorlati szempontból talán leglényegesebb aspektusa a betegségekkel, egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés hatása. Ugyanakkor a viselkedés kockázatainak felismerése, és az egészséggel kapcsolatos amikor abbahagyja a dohányzást aggodalom nélkül elképzelhetetlen a változási motiváció kialakulása és a változáshoz szükséges erőfeszítések megtétele.

Az empirikus vizsgálatok alapján összességében azt lefogy vagy fogy, hogy a fenyegető információk — pl. A tervezett viselkedés modellje az egészségmagatartás leírásában, a viselkedés előrejelzésében a szubjektív normákon és attitűdökön túl figyelembe veszi a viselkedéssel kapcsolatos kontrollérzést is.

Hisz-e a személy abban, hogy képes befolyásolni az egészségre kockázatos viselkedését, vagy önmagát úgy éli meg, mint akinek kicsúszott a kezéből a viselkedése feletti kontroll? Az egészséggel kapcsolatos meggyőződés Ha abbahagyja a dohányzást képest a legfontosabb különbség lefogy vagy fogy egészségmagatartással kapcsolatos szándék hangsúlyozása.

A tervezett viselkedés modelljében az egészségmagatartással kapcsolatos motivációt az alábbi tényezők befolyásolják lásd 2. Milyen eredményt vár attól?

A hétköznapi tapasztalat is alátámasztja, hogy a szándékunk ellenére gyakran nem jutunk el a megvalósításig. Úgy tűnik, Ha abbahagyja a dohányzást a modell jobban használható a tudatosan kontrollálható viselkedésformák mint pl.

Dohányzó jel szociális tanuláselmélet azzal foglalkozik, hogyan alakítjuk ki, és hogyan változtatjuk meg viselkedésünket; feltételezi, hogy a magatartás változásában döntő szerepe van a szociális megerősítéseknek, s a modellkövetésnek.

Az Albert Bandura által kidolgozott elmélet szerint egy új viselkedésforma kipróbálásának motivációja két tényező kölcsönhatásából adódik lásd 3.

A viselkedéssel kapcsolatban a személyes hatékonyság érzése — nehezítő körülmények ellenére is. A viselkedésünk szabályozásával kapcsolatos kompetenciaérzés inkább folyamatos átmenetet mutat, s kevésbé úgy képzelhető el, mint két szélső kategória képes vagyok — képtelen vagyok.

Mindennapi tapasztalatunk is alátámasztja, hogy nem elég, ha meg vagyunk győződve egy adott magatartás eredményességéről — pl. Számos vizsgálat egybehangzó következtetése, hogy a személyes hatékonyság érzése az egészségmagatartás központi tényezőjének tekinthető; az életmód számos vonatkozásának — pl.

2019. év 4. negyedév kérdései

A személyes hatékonyságot megélő emberek nagyobb célokat tűznek ki, korábban odafigyelnek egészségükre, nagyobb energiákkal küzdenek, kevésbé könnyen adják fel, ha nehézségekkel szembesülnek, s a visszaesések elbizonytalanító hatását is könnyebben kiheverik. A személyes hatékonyság érzését erősíti az a tapasztalat, hogy hasonló helyzetet egyszer már képesek Ha abbahagyja a dohányzást megoldani.

Ezért az egészségmagatartás megváltoztatását támogató programokban fontos szerepe van a próbálkozások ösztönzésének, a hatékony viselkedésformák megtanulásának és gyakorlásának, valamint a korábbi sikeres problémamegoldások tapasztalatainak.

A változás folyamata és stádiumai Az emberek káros szokásaikat általában sokáig nem érzik problémának, sőt, hasznosnak, kellemesnek, szükségesnek, jelentős örömforrásnak, vagy a nehézségekkel történő dohányzásellenes kampányok fontos eszközének tartják. Gyakran ezek a Ha abbahagyja a dohányzást, a fenyegetettség érzését provokáló helyzetek vezetik be a fontolgatás időszakát.

Azonban nem csak a változtatás melletti elköteleződés, hanem annak hosszú távú fenntartása is komoly kihívást jelent. A változások csak hosszú távon épülnek be a rutinszerű viselkedésbe válnak új szokásokká.

Ebben a fenntartó fázisban már ritkábban és összességében kevésbé intenzíven kell foglalkozni a korábbi problémákkal; ilyenkor érezhetők már a hosszú távú pozitív változások is. Ennek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy a szokások megváltoztatása során jellemzően visszaesések is előfordulnak — és inkább szokványosnak, mint kivételesnek tekinthetők. Az életmód-változtatás transzteoretikus modellje. Prochaska és DiClemente a pszichoterápia hatékonyságvizsgálatai illetve terápiás megfigyelések alapján dolgozták ki a viselkedés-változás általános és transzteoretikus modelljét.

A transzteoretikus modellt kezdetben elsősorban függőségi problémákkal küszködő betegek kezelésére alkalmazták, napjainkban azonban szélesebb körben próbálják vele megközelíteni az egészséges magatartásformák kialakításának és a káros szokások abbahagyásának folyamatát.

Az ön kérdése

Prochaska és DiClemente modellje kiemeli, hogy a viselkedés megváltoztatása szakaszokon megy keresztül. A transzteoretikus modell alapján a viselkedésváltozás szakaszait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: A gondtalanság időszakában a személy nem szándékozik a közeljövőben problémás szokásán változtatni; nem tartja őt érintő problémának. Az egyént a problémával — pl.

Ha abbahagyja a dohányzást, lefogy vagy fogy

A szakasz pszichológiai jellegzetessége a tagadás, a probléma bagatellizálása, az ürügyek, magyarázatok használata, ritkábban a projekció és az internalizáció.

Mennyi hatékonyság javul, ha lehagyja a dohányzást tagadás révén ösztönösen nem veszünk tudomást a számunkra kellemetlen jelenségekről. A tudattalan tagadás hatására a negatív érzelmek okozta feszültség csökken, ugyanakkor torzul vagy kioltódik azon információk észlelése is, melyek segíthetnének a viselkedés megváltoztatásában. A racionalizálás segítségével az egészségünket veszélyeztető viselkedésünkre Ha abbahagyja a dohányzást magyarázatokat találunk.

A projekcióval a személy külsővé teszi a probléma okát, bűnbakot talál saját viselkedésének magyarázatára. Az internalizáció viszont belsővé teszi a probléma forrását, ami önvádláshoz, bűntudathoz, alacsony önértékeléshez, akár depresszióhoz vezethet.

A hárítás miatt jellemző és gyakori, hogy a probléma megbeszélésének kezdeményezései vitákba, lefogy vagy fogy torkollnak.

Vér: kevesebb cukorbetegség

A fontolgatás időszakában a személy felismeri a problémát, foglalkozik vele, és komolyan gondolkodik annak megoldásán, de még nem tesz lépéseket a cél elérésére. A személy hosszabb ideig is megragadhat ebben a szakaszban. Az időszak jellegzetessége a probléma illetve a változtatás melletti és elleni érvek mérlegelése.

A pro és kontra érvek kiegyenlítik egymást, a személy a remélt nyereségek mellett a változás akadályait is észleli.

Ha abbahagyja a dohányzást, lefogy vagy fogy

A változás iránti vágy és az ellenállás egyszerre vagy egymást váltogatva lehet jelen. Nem mindenki betegszik meg a például a dohányzástól, de az egészség-károsodás bekövetkeztének jelentős kockázata van. A mágikus pillanatra való várakozás: A személy a viselkedés megváltoztatására tökéletesen alkalmas pillanatra vár.

Például megmagyarázza, hogy valamilyen megterhelő helyzet miatt egyelőre nem tud foglalkozni a problémával. Túl korai Ha abbahagyja a dohányzást Ennek tipikus példái az újévi fogadalmak.

Ha abbahagyja a dohányzást személy még nem áll készen a változásra, nem gondolta következetesen végig, hogy a változás milyen nehézségekkel járhat, próba-szerencse alapon próbálkozik. Az előkészület időszakában konkrétabbá válik és megerősödik a szándék. A személy részletesen átgondolja, mikor és milyen lépéseket fog tenni, elképzeli, hogyan birkózik meg a felmerülő nehézségekkel ez jelentős különbség a fontolgatás időszakához képest.

Ebben az időszakban már apróbb változásokat is végrehajthat, ez azonban még nem elegendő a sikeres leszokáshoz.

hagyja abba a fickót, amit dohányzom miért hízni, ha lehagyja a dohányzást?

Átértékeli az önmagához lefogy vagy fogy a problémájához való viszonyulását, keresi lefogy vagy fogy számára legmegfelelőbb cselekvési lehetőségeket. Az előkészület szakaszára jellemző, hogy a személy elfordul korábbi viselkedésétől, új, jövőre irányuló énképet alakít ki — ami támogatja a szokás megváltoztatását. A változás elsődleges céllá válik, máskülönben az elfoglalt, rohanó mindennapokban a változás jelentősége elhalványodhat. A cselekvés időszakában a személy nap mint nap intenzív erőfeszítéseket tesz a probléma Ha abbahagyja a dohányzást érdekében, megváltoztatja viselkedését.

Ez a leglátványosabb szakasz, és ez jár a legtöbb társas megerősítéssel, valamint ehhez szükséges leginkább az elkötelezettség. A személy figyelme viselkedésének kontrolljára és várható pozitív következményeire, valamint a problémás viselkedést helyettesítő egészséges reagálásokra relaxáció, a figyelem elterelése helyeződik. A személy kerüli a megcsúszások lehetőségét, s elkötelezettséget mutat akkor is, ha nehezebb helyzetekkel szembesül.

Nem szabad fogságba esnem

A változtatás azonban még nem kellően stabil, magas a visszaesés kockázata, a személy hajlamos erőfeszítései impulzív feladására. Emiatt a változtatásnak ebben az időszakában különösen fontosak a támogató kapcsolatok. A változtatás fenntartó Ha abbahagyja a dohányzást a személy elsősorban a megcsúszások és visszaesések megelőzésén és a viselkedés megváltozásával kapcsolatos nyereségek megszilárdításán dolgozik; a sikeres viselkedés-változás jellemzője a viselkedés hosszú távú megváltozása, amelyben alapvető a problémával kapcsolatos tartós éberség, és a megváltozott életmód, aminek pozitív következményeit is megtapasztalja már.

Elköteleződésével a személy az előre nem Ha abbahagyja a dohányzást kihívásokkal is képes megküzdeni. Ehhez az is szükséges, hogy megváltoztassa életmódját és kerülje azokat a helyzeteket, amelyek kockázatot jelenthetnek a megcsúszásra. Megszilárduló új életformája ugyanakkor egyre védettebbé teszi a visszaesésekkel szemben. A visszaesés időszakában a személy a sikeres változtatást követően tartósan visszatér a korábbi problémás viselkedéséhez.

  • Kornis Mihály író szerint nem nehéz felhagyni a káros szenvedélyekkel, ha az ember tudja,hogy feladata van.
  • A dohányzásról való leszokás után nagymértékben felépült

A visszaesés általában sikertelenül kezelt megcsúszásként kezdődik. A megcsúszás során a személy továbbra is motivált a megkezdett változtatási program folytatására, a visszaesés alatt azonban motivációja jelentősen csökken, visszakerülhet az előkészület, a fontolgatás vagy akár a gondtalanság stádiumába.

A szakaszok azonosításához az 1. Az is fontos szempont, hogy a célcsoport jelentős része egyáltalán nem motivált a cselekvésre, így másként kell őket megközelíteni, mint azokat, akik már előrébb tartanak a változás folyamatában.

Az egyes stádiumok lehetséges segítő stratégiáit a 2. A viselkedés megváltoztatásának folyamatai Minden pszichoterápiás folyamat egyik eredménye a viselkedés Ha abbahagyja a dohányzást. Prochaska és munkatársai a különböző pszichoterápiás megközelítésekben alkalmazott módszerek elemzésével 10 folyamatot azonosítottak, amelyek fontosak az egészség-károsító viselkedésformák megváltoztatásában lásd 3.

A változás folyamatai kognitív-affektív és viselkedéses folyamatokra oszthatók fel. A kognitív-affektív folyamatok inkább a változás elején, a töprengés és az előkészület időszakában hasznosak, hiszen ilyenkor kell megváltoztatni a problémával kapcsolatos attitűdöket és kialakítani a változtatás szándékát.

  • Magas vérnyomásról! Kérdések és válaszok! 2. - Magas vérnyomás ellen mellékhatások nélkül
  • Leszokni a dohányzásról, de meghúzza, amikor iszom
  • Ami segít leszokni a dohányzásról száz egyre

Ezzel szemben a viselkedéses folyamatok a cselekvés és a fenntartás időszakában hasznosak. Az egyes folyamatokat az alábbiakban részletezzük, kapcsolódásukat a változtatás egyes stádiumaihoz az 5. A személy fokozottabban figyel tapasztalataira, s a problémát jelentő viselkedésével kapcsolatos visszajelzésekre.

A problémájával kapcsolatos információk lefogy vagy fogy környezetből, akár médiakampányokból vagy a terápiás kapcsolatból, edukatív programokból is jöhetnek. A problématudat növelésével jobban észreveszi korábbi ösztönös hárításait, s a kognitív disszonanciák enyhítésére irányuló manővereit.

Képessé válik arra, hogy a korábbi tudattalan hárításait tudatos megküzdésbe fordítsa át.

Olvassa el is